Napjainkra már több mint 150 exobolygót ismerünk, ezek főleg magányos csillagok, avagy laza kettős rendszerek egyik tagja körül keringenek. A Világegyetemben lévő csillagok legalább fele kettős vagy többszörös rendszert alkot, közülük sok esetben a partnerek egymáshoz viszonylag közel találhatók. Ilyen szoros rendszerekben nem találtunk exobolygót – egészen mostanáig.

A HD 188753 a Napunkhoz hasonló csillag a Földtől 149 fényévre, a Cygnus csillagkép irányában. Nem magányos égitest, hanem egy hármas rendszer tagja, ahol két társa körülbelül olyan távol van tőle, mint a Szaturnusz vagy az Uránusz a Naptól. Maciej Konacki (Caltech) a 10 méteres Keck I teleszkóppal egy 1,14 jupitertömegű exobolygót talált a Napunkhoz hasonló HD 188753A körül. Ez tehát az első megfigyelés többszörös szoros csillagrendszer egyik tagja körüli exobolygóról.

A felfedezés olyan szempontból fontos, hogy eddig nem tudtuk, kialakulhatnak-e bolygók az ilyen szoros kettős és többszörös rendszerekben. Az új planétát a Csillagok Háborújában szereplő ikercsillag nyomán nem hivatalosan Tatooine bolygónak nevezték el. A Tatooine az A jelű csillag körül 3,35 földi nap periódusú pályán mozog. Sárga csillaga a felszínéről figyelve hatalmas korongnak látszik. Az égen emellett két kisebb, narancsos és vöröses színű, szintén fényes nap tündököl. Ezek a főkomponens távolabbi G és K színképtípusú társai, amelyek egymáshoz közel mozognak. A Tatooine bolygón egy év (mialatt egyszer megkerüli a napját) tehát 3,35 földi napig tart. Ugyanakkor a csillagától mért kis távolsága miatt tengelyforgása valószínűleg kötött, azaz mindig ugyanazt az oldalát fordítja csillaga felé. Utóbbi így az égen állandóan ugyanott látszik, kellemetlen forróságot árasztva.

Az exobolygó-vadászok eddig nem is nagyon vizsgálták a szoros többszörös csillagrendszereket, mivel itt a hagyományos radiálissebesség-módszer nehezen használható, mert az egyes csillagok erősen befolyásolják egymás mozgását. Emellett az elméleti számítások szerint itt kisebb az esélye a stabil bolygópályáknak. A felfedező az exobolygót a radiálissebesség-módszer továbbfejlesztésével mutatta ki, amelyet kifejezetten többszörös rendszerekre dolgozott ki, és több, egymáshoz közeli csillag esetében is megbízhatóan írja le a tagok mozgását, egymásra kifejtett gravitációs hatását. Néhányan azonban egyelőre még kételkednek az új módszer pontosságával kapcsolatban.

Szintén érdekes, hogy az új planéta az anyacsillagához közeli, úgynevezett forró Jupiter típusú exobolygó. A jelenlegi elgondolás szerint ezek az adott csillagtól messzebb születtek, majd különböző perturbációk révén jutottak sokkal beljebb húzódó pályájukra. Talán a másik két csillag működött közre ebben a biliárdjátszmában, amelynek során akár további csillagok is kidobódhattak a rendszerből. A csillagok körül, születésük után kialakult protoplanetáris korongokra szintén hatnak a közeli objektumok. A társak gravitációs tere a  korong anyagát szétszórhatja – így nem keletkeznek belőle planéták. A fenti rendszerben a partnerek gravitációs terétől a HD 188753 körüli protoplanetáris korong anyaga feltehetőleg 1,3 Cs.E.-ig maradt meg, távolabbi része szétszóródott. Ha kiderül, hogy többszörös csillagrendszerekben is gyakran keletkeznek bolygók, sokkal több ilyen égitesttel számolhatunk, mint eddig gondoltuk. Az ilyen planéták ugyanakkor abban is segítenek, hogy a keletkezésüket leíró modellek közül kiválasszuk a megfelelőket.

Ütköző exo(kis)bolygók Egy Naprendszerünkön kívüli, éppen születőben lévő bolygórendszerben két bolygó ütközéséből keletkezett törmeléket figyeltek meg a szakemberek.

A “szuper-Föld” Fontos előrelépés történt az exobolygók kutatása terén. Felfedezték az első, fősorozati csillag körül keringő, Föld típusú bolygót. Az égitest lényegesen nagyobb a mi Földünk és sokkal közelebb is kering csillagához Lifttel az űrbeForradalmian megváltoztatná az űrhajózást az űrlift, amely a Föld egyik felszíni pontja és egy geostacioná- rius pályán keringő kisbolygó között feszülő kötélen közlekedne. Egyes szakemberek vitatják, megvalósít- ható-e egyáltalán az elképzelés, miközben a rendszer egyik elemét sikerrel tesztelték a Mojave-sivatagban. További hírek: Felszívódó, gyógyszeradagoló kötést fejlesztettek ki Műholdkép: tüzes tornyok Spanyolországban Orvosok mutogatták a hisztérikákat Az Atlantis az űrállomáshoz kapcsolódott

2010. 05. 12. (friss hírek)